A kormány a bérkompenzációs rendszer átalakítására készül – derül ki az Index birtokába jutott kormányelőterjesztésből.

A tervezet megszüntetné azt a 21 milliárdos bérkompenzációs keretet, amire az idei adóváltozások vesztesei közvetlenül pályázhattak, a pénzt a cégek bérpótlásának támogatásához csoportosítják át.

A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben.

A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak.

Az Országgyűlés tavaly november 21-én szavazta meg azt az adótörvény-módosítás, ami kimondja, hogy 2012-től megszűnik az adójóváírás, illetve nő az egyéni járulék szintje is. A változtatások miatt a havi bruttó 217 ezer forintnál kevesebbet keresők nettó fizetése csökkent.

Aki rosszul jár, azt bérkompenzáció illeti meg, ezt azonban nem köteles megadni a munkáltató. A nemzetgazdasági minisztériumban korábban úgy számoltak: mintegy 790 ezer munkavállaló járna rosszul az adójóváírás rendszerének januári kivezetésével, ha nem kapna kompenzációt.

A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkaadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak.

A munkaadóknak megnyitott általános kompenzáció lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban (korábbi munkáltatói járulékban) adott kedvezménnyel. Ez tehát egy munkáltatói adókedvezmény, az adójóváírásnál nem bonyolultabb szabályokkal, a feltétele, hogy az elvárt béremelést a munkáltató végre is hajtsa.

Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre.

Az Index birtokába került előterjesztés ezt a 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztaná be a munkaadók megnyitott általános keretbe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni.

A dokumentum szerint „azok a foglalkoztatók, akiknek az objektív gazdálkodási feltételek miatt a béremelésből az 5 százalékos saját rész teljesítése is megoldhatatlan feladatot jelent, illetve annak csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni”,  3 százalékpontos támogatást kaphatnak, így nekik saját zsebből csak egy 2 százalékos, az inflációnál kisebb emelést kell kifizetniük.

Ez az előterjesztők szerint „a munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését tudná elősegíteni”.

Különösen az alacsony keresetű, gyermeket nem nevelők járnak rosszul az adóváltozásokkal, itt a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is (és még nagyobb arányú az inflációs hatást is figyelembe vevő reálértéken számolva).

A bérkompenzáció a múlt év végi ígéretekkel szemben a közszférában sem zökkenőmentes, számos területen késik, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, könyvtárosok kaptak most több ezer forinttal kevesebbet, mint amire számítottak.

Az NGM korábban közölte: a közszférában minden munkavállaló január elsejével visszamenőleg megkapja a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik.   (forrás:index.hu)