Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Amiért Székesfehérvár Európa Nostra-díjat nyert: Palotavárosi Skanzen
Székesfehérvár belváros rengeteg - ismert, vagy kevésbé látogatott - látnivalóval (műemléképületek, szobrok...) bír. Ezek közül választottunk, hátha felfedeznek olyanokat, vagy bármelyikről olyan új információt, melyet érdekesnek tartanak.
 
 
 http://www.minalunk.hu/leadkepek/eredetilead33181.jpg
 
 
A Pa­lo­ta­vá­rosi Skan­zen­ben a Rác ut­ca 11. szá­mú ház­ban 1988-ban "Pa­lo­ta­vá­rosi em­lé­kek, Szé­kes­fe­hér­vár-­Pa­lo­ta­vá­ros tör­té­ne­te és nép­raj­za" cí­mű ál­lan­dó ki­ál­lí­tást nyi­tot­t a Szent István Király Múzeum.
 
 

 

 

(fotó:szikm.hu) 

 

A ki­ál­lí­tás be­mu­tat­ja, hogy a le­bon­tott Pa­lo­ta­vá­ros a 18. szá­zad óta mi­lyen sze­re­pet ját­szott Szé­kes­fe­hér­vár éle­té­ben.

Az épü­let bel­ső be­ren­de­zé­sét, bú­to­ra­it, szent­ké­pe­it az utol­só tu­laj­do­nos­tól, Csi­kós Da­ni­cá­tól már a ku­ta­tás so­rán, 1981-ben meg­vá­sá­rol­ták a Szent Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um szá­má­ra. 


Az épü­le­tet 1986-ban az Ika­rus szé­kes­fe­hér­vá­ri gyá­ra a ko­ráb­bi fel­mé­ré­sek, fény­ké­pek alap­ján új­já­é­pí­tet­te, majd át­ad­ta a mú­ze­um­nak.

 

Új­já­épí­té­se­kor meg­bi­zo­nyo­sod­hat­tak ró­la, hogy hát­só vég­fa­la vas­tag, tölgy­fa talp­ge­ren­dá­ra épült.


A ház el­ső szo­bá­ját és kony­há­ját az ere­de­ti bú­to­rok­kal ren­dez­ték be, a hát­só szo­bá­ba Pa­lo­ta­vá­ros tör­té­ne­té­ről és nép­raj­zá­ról ké­szí­tet­tek ki­ál­lí­tást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(fotó:szikm.hu)

 

Be­mu­tat­ják Pa­lo­ta­vá­ros ha­gyo­má­nyos tár­sa­dal­mi ré­te­ge­it, fog­lal­ko­zá­si cso­port­ja­it, azok élet­mód­ját.

 

Ki­ál­lí­tot­ták a Pa­lo­ta­vá­ros­hoz kö­tő­dő mes­ter­sé­gek (to­bak, var­ga, csiz­ma­dia, ci­pész, szíj­gyár­tó, csa­pó, szűcs, szűr­sza­bó) szer­szá­ma­it, céh­em­lé­ke­it is.


A ki­ál­lí­tás ne­gye­dik he­lyi­sé­gé­ben a Diet­rich-­ka­la­pos­mű­hely be­ren­de­zé­se lát­ha­tó.


Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a mű­hely­ben, amely ko­ráb­ban a Szö­mör­ce, majd a Csa­pó ut­cá­ban mű­kö­dött egé­szen 1986-ig, ami­kor tel­jes fel­sze­re­lé­se a mú­ze­um­ba ke­rült. (forás:szikm.hu)

 

A tízemeletes épületek árnyékában található skanzen múzeumutcája 1989-ben Európa Nostra-díjat nyert.

 

 

http://www.szekesfehervar.hu/_user/0/Image/0000Gergo_2013/0miki/01/Kalapos.jpg

 

 

 

http://www.szekesfehervar.hu/_user/0/Image/Armand_2012/tuzzel_kicsi1.jpg

 

(Tűzzel - Vassal Fesztivál       fotó:OKKFehérvár)