Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Oroszlányról írták: "A legfiatalabb szocialista város"- és a szénbányászat 1960-ban
Bizonyára érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó, Oroszlányból több, mint fél évszázaddal ezelőtt. Egészen pontosan a Komárommegyei Dolgozók Lapja 1960. január 20-i számában.
 
"Az évszázadokon át egyhelyben topogó, kevés örömet, de annál több nélkülözést, megalázást ért kicsi falucska lakosainak a felszabadulás hozta meg azt az emberi életet, melyről apró, nádfedeles házaikban még álmodozni sem nagyon mertek.

Oroszlány, ez a hatalmas bányaváros, melynek végleges kialakulását csak a városfejlesztés távolabbi tervei mutatják. annak a szénmedencének központjában épült, melynek bányaföldtani felvételét 1948 nyarán végezték a nyugati Vértes területén és az északi Bakony peremén.
 
A felvett terület nagyjából a Várgesztes-Környe, valamint a Bodajk-Balinka (-Nagyveleg) közti vonalak közé esik, s átlag mintegy 11,5 kilométer széles (ÉNy-DK-i irányban) és körülbelül 25 kilométer (hosszú (DNy-ÉK-i irányban). Kiterjedése csaknem meghaladja a 280 km2-t, mely terület Csákvár, Vérteskozma, Várgesztes, Vértessomló, Környe, Kecskéd, Oroszlány, Gánt, Bokod, Pusztavám, Mór, Csókakő és Bodajk határába tartozik.

A múlt rendszer fejletlen iparának minimális energia- igényét és a lakosság szénszükségletét a tatabányai szénbányák közel félévszázadon át biztosítani tudták és így nem is gondoltak arra, hogy Oroszlány környékén szénlelőhely után kutassanak.
 
A két világháború között kezdtek szén után kutatni ezen a területen, ahol tekintélyes szénvagyont találtak. Ezt a szénben gazdag területet 1939- ben vonták művelés alá és még ebben az évben befejezték az első akna mélyítését is. Ezt követték a további aknák mélyítései, úgyhogy 1945-ben, a felszabadulás évében már a harmadik akna mélyítésére került sor.

Az oroszlányi szénmedence főtelepének átlagos vastagsága a szénmedence közepén 3,2 - 4,2 méter, mely a szénmedence széle felé fokozatosan vékonyodik, majd a pererrahegységen kiékelődik.
 
A széntelep a medence közepén 60-90 méter, Majk-puszta felé 340 méter, Bokod község felé pedig 450 - 500 méter mélyen fekszik.

A széntermelésnek egy új módszere, az úgynevezett "frontfejtés" Oroszlányból indult ki. Alkalmazásával messze túlszárnyalják bányászaink a termelés régi eredményeit.
 
Ennek az új munkamódszernek kezdeményezése Fekete József bányamérnök nevéhez fűződik. 1948-ban vezették be az oroszlányi bányába, s azóta a termelésnek ezt a módját az ország más bányáiban is alkalmazzák..."


Folytatjuk


forrás:library.hungaricana.hu
 
 
2017.02.17.