Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Elnevezések, érdekességek, hagyományok Kisbér földrajzáról
Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át.
 
A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek:

Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik:

Ivánka régen Iwanka theleke /1525/, Körtéjes /1358/, Kőharaszt alatt, Sós-tó /1668/, Kert-alja, Pörös föld, Kis -hegy, Öreg-hegy /1759/, Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek /1842/ egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi.

Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely /1842/.
 
Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert / itt tartották a lóversenyeket).
 
Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik.
 
A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 E. tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány Ny-Ény-i.
 
Évi középhőmérséklete 9,7 C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra.

A Bakony lombos erdei- Nagybéri, Hántai, Ágazati, Saliházi erdő a település belterületéig nyúlik le.

A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők rendkívül gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozó helye.

A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl.
 
Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi és Saliházi erdő.

A kistérség (2014-től KIsbéri Járás -  a szerk.)  települései mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak.

A vonzáskörzethez 18 település : Kisbér, Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely tartozik.

A kistérség közlekedés földrajzi szempontból optimális környezetben fekszik.

Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak. (forrás:hu.wikipedia.org.)
 
 
 
http://www.minalunk.hu/leadkepek/eredetilead30798.jpg
 
(Nagy-tó - forrás:wikimapia.org, fotó:Nagyi)