Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Székesfehérvári nevezetességek: Karmelita templom

Székesfehérvár rengeteg - ismert, vagy kevésbé látogatott - látnivalóval (műemléképületek, szobrok...) bír. Ezek közül választottunk, hátha felfedeznek olyanokat, vagy bármelyikről olyan új információt, melyet érdekesnek tartanak.

 

 

 http://www.minalunk.hu/leadkepek/eredetilead14242.jpg

 (a temolom belseje - fotó:mek.oszk.hu)

A karmeliták új templomukat 1731-1769 között építették, de egy korabeli feljegyzés szerint 1732 őszén az eredetileg Karmelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templomukat már használatba vették.

 

A tervező-építő neve nem ismert.

 

A templom sorsa viszontagságossá vált, amikor 1783-ban II. József megszüntette többek között a karmeliták működését is.

 

A polgári lakosság plébániatemplomaként szolgált 1801-ig, majd a kialakuló papnevelés helyi központjának temploma lett.

 

1800-ban földrengés repesztette meg a templom boltozatát, ezt csak részben javították ki.

 

A francia seregek bevonulása után hadicélokat szolgált a papneveldével együtt.

 

A templom belsejét 1903-ban, majd a második világháborút követően 1955-ben restaurálták, ekkor állították helyre a többször átfestett freskók eredeti szépségét.

 

Más néven: Szent József templom


A karmelita rendet segítő Nagy Lajos király szobrát a templom keleti oldalán állították fel.
 
 
 
http://kirandulastervezo.hu/sites/default/files/11252.jpg
(Szent József vagy karmelita templom)
 
 
 
A karmelita (vagy más írásmóddal kármelita)  rendről röviden:
 
 
A Kármelita Rend, Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje, vagy néha egyszerűen Kármel-hegy (latinul Ordo fratrum Beatć Virginis Marić de monte Carmelo) a 12. században alapított katolikus szerzetesrend. Az 1185 után elhunyt Szent Bertold vezetésével alapították a Kármel-hegyen, amely a mai Izrael északi részén, Ciszjordániában helyezkedik el. A rend a hegyről kapta a nevét.
 
 
Karizmája
 

A rend karizmája, vagyis spirituális irányultsága, a szemlélődő imádság. A rend Szűz Mária különleges védelme alatt áll, ezért a Mária-kultusz a renden belül erős.

 

Mint a legtöbb középkori eredetű rend esetében, a kármelitáknál is a férfiág az Első Rend (ők aktívak, illetve szemlélődők), a Második Rend a női ág (ők szemlélődők és kolostorokban élnek), a Harmadik Rend pedig a kármeliták körüli világiaké, akik házasodhatnak, de a liturgikus imagyakorlatokon és intézményeken keresztül kapcsolódnak a kármelitákhoz. Vannak egyéb ágak is, mint az aktív kármelita nővéreké.

 

Eredete
 

A kármelita hagyomány a Kármel-hegy remetéiig vezeti vissza a rend eredetét, akik az ókori Izrael prófétáinak örökségét folytatták, bár nincsenek biztosra vehető feljegyzések arról, hogy a 12. század kilencedik évtizede előtt szerzetesek éltek volna a hegyen.

 

Ekkor az Illés prófétát követő férfiak gyűltek össze a hegyen, akik vagy zarándokokként, vagy a keresztesekkel érkeztek Illés forrásához a Kármel-hegyen, amely a próféta lakhelye volt. A zarándokok folyama szinte azonnal megindult a hegyre és 1206 és 1214 között az itt élő szerzetesek rendi szabályzatot kaptak Jeruzsálemi Albert pápai legátustól és pátriárkától.

 

Szent Albert Kármelita Szabályzata egy bizonyos priorhoz (elöljáró) szól, akit csak ?B.? néven említ. A későbbiekben őt ?Bertold? néven emlegették és életéről részleteket is elbeszéltek, vagy a belső hagyomány alapján, vagy a középkori kolduló rendek előképet követelő nyomására.

 

A szabályzat 16 cikkelyből állt, amelyek szigorú engedelmességet követeltek meg a prior irányában, magáncellákban való lakást, állandó imádkozást, mindennapos részvételt a misén a közösségben, vállalt szegénységet és munkát, vállalt csöndet a vecsernye és a másnap reggeli terce imájáig, a húsevéstől való tartózkodást (kivéve betegség esetét) és a böjtölést a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepétől (szeptember közepe) a következő év húsvétjáig.              (2014.10.18. - forrás:wikipedia)